2011. június 8., szerda

Babázás


Várandósságom alatt nem igazán gondolkodtam azon, hogy milyen lesz, hogyan lesz a babagondozás. Néhány dolgot tudtam (mélyen, belülről). Tudtam, hogy szoptatni fogom, mint azt is, hogy vele fogok aludni és egyáltalán nem hagyom sírni. Még csak gondolatban volt babám mikor már hordozókendőket vásároltam és tanultam kötözni. Olvasmányaim és egy virtuális anyukaközösség segítségével megismertem a kontinuum elvet és egyértelmű volt, hogy csak így működhet a babázás. Sose jutott eszembe programot kialakítani, rávenni babámat olyasmire amit nem akar stb. Amilyen lazán álltam a dologhoz, olyan könnyen adta magát minden. Csege napi programja magától kialakult, még álmodni sem tudtam volna jobbat. Este kilencig egészen biztos, hogy kiköveteli a lefekvést, szopi és már húzza is a lóbőrt. Éjszaka kétszer-háromszor ébred, szopi és visszaalszik. Reggel öt és hat között ébred, de nem sír hanem intenzíven rugdalózik, kapálózik és mond-mond, be nem áll a szája. Legkésőbb hétig felkelek, ha nem tudom megszoptatni, amivel újból el nem alszik és akkor még boldogan alhatok bő egy órát, de ez ritkán sikerül. Délelőtt alszik egy jó nagyot két-három órát, utána egy intenzívebb, éberebb időszak jön, majd egy rövid délutáni alvás és ébrenlét egész estig. Persze egész nap igény szerint szopizik és sokat van hordozva. Eredmény: jókedélyű, igazán boldog baba. Minden nap öröm vele lenni, látni hogy mennyire ügyesedik, milyen szépen fejlődik és nyiladozik értelme. A babák sokkal értelmesebbek mint azt gondolnánk. Sokszor elszégyenlem magam butaságomon, kicsinyességemen, hibáimon. Jobban, többet kellene figyelni és még jobb lenne. Nincs baba a világon aki ne közölné, hogy mit szeretne, mi a jó neki, csak mi bunkó felnőttek úgy gondoljuk, hogy mivel mi nagyobbak, "okosabbak" vagyunk jobban tudjuk, hogy mi jó neki, és itt csúszik el sok minden. Bízzak egy kicsit abban a kisemberben, vegyem figyelembe akaratát, tiszteljem "döntéseit". Tudom hülyén hangzik, de tényleg könnyebb így. Csege igen jó baba, könnyű vele együtt élni. Kíváncsi vagyok majd a kistesó milyen lesz, ugyanilyen egyértelmű, könnyű dolgom lesz vele is?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése