Lett egy kincsünk, Kincső. Ő jelenleg egy két és fél hónapos német juhász kölyök. Kb három hete került hozzánk. Teljesen odavagyunk érte, a párom tán még jobban mint én (a kutya jobban is szereti, de érdekes módon rám jobban hallgat, vagyis a parancsokat az én számból azonnal végrehajtja). Én eddig tudtam amit tudtam a kutyákról, de most, hogy kutyatulajdonos vagyok, teljesen változik a kép. Sose hittem volna, hogy létezik ennyire intelligens kutya a földön. Ok, tudtam, hogy vannak szuperül betanított kutyák, millió dolgot tudnak, őriznek, védenek, mentenek, felderítenek stb, de hogy oktatás nélkül eleve ilyen okos legyen egy állat sose hittem volna. Kincsőre ragad minden információ, már első nap magától visszatalált a lépcsőház elé, úgy húzott alig tudtam lépést tartani vele. Reméltem, hogy rossz lépcsőházat választ, de nem, hazahúzott a szó szoros értelmében. A szobatisztasággal semmi gond (legalábbis azóta amióta a gazdi megtanulta hogyanis működik a kutyája). Sokat fejlődött, már nem fél a kocsiktól, a nagy zajtól és forgalomtól. Simán tudok sétálni vele, az emberektől sem tart már annyira, de ha valaki közeledik feléje akkor jobbnak látja ha a lábaim közé húzódik. A gyerekeket nagyon bírja, tűri, hogy húzzák-nyúzzák, néha tapossák. Imádnivaló teremtés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése