A hétvégén, kedves barátainknak köszönhetően, ellátogattunk Torockóra és Tordára. Pénteken a Gyopár Panzió és Kemping területén felállítottuk a sátrakat. Nagyon szép fekvésű hely, gyönyörű panoráma. Maga a kemping nagyon kultúrált, tiszta kis hely. A házigazda igen kedves, segítőkész személy, igazi vérbeli vendéglátó. Szombaton verőfényes napra ébredtünk, aminek nagyon-nagyon örültünk, főleg én, mert éjszaka majd szétfagytam a sátorban. Eldöntöttük, hogy felmegyünk a Székely-kőre. Hosszú, mondhatni egész napos program lett belőle. Rövidebb idő alatt is meg lehetett volna tenni, de mivel a barátainknál kisgyerek is volt, a párom meg enyhén mozgássérült nem kapcsoltunk turbó fokozatra, de nem is lehetett volna. Gyönyörű sziklás, patakos völgyben másztunk felfele a kék túristajelzést követve. A párom itt még nagyon ügyesen és arénylag gyorsan haladt. Egyszer történt csak nagyobbacska esés, visszacsúszás amitől eléggé megrettent én pedig csak nevettem ami még a maradék erőmet is elvette. Jó érzés volt a tetőre érni és több helyről szétnézni, fényképezkedni. A lefele út sokkal nehezebb volt, mint felfele. A piros jelzést követve értünk le a hegyről egy szép nagy erdőn keresztül. A lejövetelt pusztán csak az nehezítette, hogy nagy esőzések után voltunk és a talaj még nem száradt meg annyira, hogy az ember ne csúszkáljon rajta. Szegény férjecském számtalanszor elcsúszott, de nagyon, egy két fájdalmas esése is volt, de szerencsére többnyire derülve fogadtuk a nagy huppanásokat. Én egyszer ütöttem meg a térdemet, de akkor nagyon. Mire leértünk eléggé megtépázott, sáros kinézetünk volt. Szerencsénkre ezen az oldalon is egy patakocska tőrt magának útat és segített a felfrissülésben. Megmosakodtunk, lemostuk a sok sarat, bevizeztük a sapkánkat és folytattuk tovább az útat le a faluba.
Torockó nagyon kellemes, szép hely. A házak különösen tetszettek és örömmel tapasztaltam, hogy egyre többen újjítják fel a régi házakat, felismerve annak kultúrális, hagyományörző értékét. Kicsit úgy éreztem magam mintha a szemtendrei skanzen egyik tájegységében sétálgatnék.
Tordán a sóbányát látogattuk. Nagyon kellemes volt odalenn. Hatalmas embertömeggel találkoztunk odalenn. Sajnos nem ennyi emberre volt megtervezve a bánya közlekedése. Hatalmas sorok a liftnél, akik a lépcsőt bevállalták még azok is lökdösődve, szorulva tudtak csak le és fel közlekedni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése